Alapvető pénzügyi szolgáltatások, amelyekkel mindenki tisztában kell legyen

A pénzügyi szolgáltatások egyre nélkülözhetetlenebb szerepet töltenek be az emberek életében, hiszen lehetővé teszik a pénzügyek hatékony kezelését és a pénzügyi célok elérését. Ezek a szolgáltatások különböző formában jelennek meg, legyen szó banki termékekről, biztosításokról, befektetésekről vagy akár digitális pénzügyi megoldásokról. A pénzügyi szektor folyamatosan változik és fejlődik, új technológiák és innovációk segítik a mindennapi pénzügyek egyszerűbb intézését. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen ezekkel a szolgáltatásokkal és lehetőségekkel, hogy hatékonyan tudja kezelni a pénzügyeit és javíthasson pénzügyi helyzetén. Pénzügyeink kezelése szempontjából létfontosságú az alapvető pénzügyi szolgáltatások ismerete és megértése. Ezek az eszközök és lehetőségek segítenek a pénzünk hatékony kezelésében és a pénzügyi célok elérésében. Íme kilenc ilyen alapvető pénzügyi szolgáltatás, amit mindenkinek érdemes megismernie:

Bankszámla: A bankszámla az egyik legelterjedtebb pénzügyi termék, amelyen keresztül kezelhetjük a pénzünket, és végrehajthatunk különböző tranzakciókat. Fontos azonban, hogy rendszeresen ellenőrizzük a bankszámlánkat, és figyeljünk a bankszámla költségeire.

Biztosítások: A lakás- és vagyonbiztosítások célja, hogy védelmet nyújtsanak váratlan események, például betörés vagy tűz esetén. Fontos megfelelő biztosítási fedezetet választani, hogy biztosítva legyen a vagyonunk.

Hitel és pénzkölcsön: A hitel és pénzkölcsön lehetőséget ad arra, hogy pénzügyi célok eléréséhez kölcsönözzünk pénzt, például lakásvásárlás vagy egyéb nagyobb kiadások fedezésére.

Pénzügyi lízing: Ez egy olyan megállapodás, amely során egy cég átengedi a lízingbe vevőnek a vállalat tulajdonában lévő eszközt bizonyos időre és díjazás ellenében.

Elektronikus pénz kibocsátása: A bankkártyák és mobilfizetés olyan elektronikus pénzformák, amelyekkel kényelmesen és biztonságosan intézhetjük fizetéseinket.

Értékpapír számla: Az értékpapír számla lehetőséget biztosít részvények, kötvények és más értékpapírok vásárlására és tárolására.

Nyugdíjbiztosítás: A nyugdíjbiztosítás célja, hogy megfelelő jövedelmet biztosítson nyugdíjas éveinkben.

Devizaváltás: A devizaváltás lehetőséget ad külföldi utazások vagy üzleti tranzakciók során a pénznemek közötti átváltásra.

Online bankolás és mobilalkalmazások: Az online bankolás és mobilalkalmazások lehetővé teszik, hogy bárhol és bármikor kezeljük pénzügyeinket, és végrehajtsuk a szükséges tranzakciókat.

Ezen alapvető pénzügyi szolgáltatások ismerete és megértése nélkülözhetetlen a pénzügyi függetlenség és stabilitás eléréséhez. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen ezekkel a lehetőségekkel, és alkalmazza azokat pénzügyeinek hatékony kezelésében.

A lakossági folyószámlák világa: Kényelem és biztonság

A lakossági folyószámla olyan bankszámla, melyet a pénzintézetek lakossági ügyfelek számára nyitnak és vezetnek. Ezen a számlán történik a pénzügyi forgalom: pénz befizetése, felvétele, átutalása és más banki tranzakciók. A lakossági folyószámla szinte bárki által nyitható, és a fizetési műveleteket okostelefonon vagy internetbankban is könnyedén intézhetjük. Ez az egyik legegyszerűbb módja a pénzügyeink kezelésének, és a számlán lévő összeget maximális biztonságban tudhatjuk.

Néhány példa magyarországi bankok által kínált lakossági folyószámlákra:

Gránit Bank Bajnok Bankszámla: Az első évben mindössze 3 120 Ft éves díjért extra jóváírást kínál a feltételek teljesítése esetén.
OTP Bank Smart számlacsomag (Kedvezményes): Minimum 2, maximum 5 db Smart Takarékszámla számlavezetési díja 0 Ft. Az első évben 11 208 Ft éves díjért elérhető.
Raiffeisen Bank Prémium Banking számla - jóváírással: Akár 50 000 Ft-os jóváírással az első évben 12 500 Ft éves díjért vehető igénybe.
MagNet Bank - Házhozszámla (MasterCard Alap bankkártya): Becsületkasszás számlavezetés, díjmentes átutalási lehetőség, online számlanyitás. Az első évben 13 166 Ft éves díjért elérhető.
CIB ECO Bankszámla (CIB VISA Inspire Elektronikus Bankkártya): Akár 40 000 Ft jóváírással az első évben 13 536 Ft éves díjért vehető igénybe.

Ezek csupán néhány lehetőség közül, és érdemes összehasonlítani a bankok által kínált kondíciókat, hogy megtaláljuk a nekünk legkedvezőbb lakossági folyószámlát. A bankszámla nélkülözhetetlen a mindennapi életben, legyen szó munkavállalásról, vásárlásról vagy hiteligénylésről. Szóval, ha még nincs, érdemes megfontolni a lakossági folyószámla nyitását!

Cselekvő Pénzügyek: Áttekintés az Állampapírokról Magyarországon

Az Állampapírok Magyarországon az állam által kibocsátott, állami kezességvállalással garantált értékpapírok, amelyeket a Magyar Államkincstár forgalmaz. Ezek a befektetési lehetőségek a legbiztonságosabbak, mivel az állam garantálja a tőke és a kamat visszafizetését. Nézzük meg néhány érdekes példát és részletet az állampapírokról:

Fix Magyar Állampapír (3 éves futamidő):

Alapcímlet: 1 forint
Fix kamatozás: Aktuális kamat 7,00%
Kiváló választás a rövid távú befektetéshez.

Bónusz Magyar Állampapír (3 és 5 éves futamidő):

Alapcímlet: 1 forint
Változó kamatozás: A Diszkont Kincstárjegy hozamát meghaladó kamat.
Aktuális kamat:
3 év: 9,31%
5 év: 8,01%

Prémium Magyar Állampapír (8 éves futamidő):

Alapcímlet: 1 forint
Változó kamatozás: Inflációt meghaladó kamat.
Aktuális kamat: 7,90%

Magyar Állampapír Plusz (5 éves futamidő):

Alapcímlet: 1 forint
Fix, sávos kamatozás: Aktuális kamat 3,50 - 6,00%

Babakötvény (19 éves futamidő):

Alapcímlet: 1 forint
Változó kamatozás: Akár 20,60% kamat

Egyéves Magyar Állampapír (1 éves futamidő):

Alapcímlet: 10 000 forint
Fix kamatozás: Aktuális kamat 6,50%

Kincstári Takarékjegy (1 és 2 éves futamidő):

Alapcímlet: 10 000, 50 000, 100 000, 500 000 és 1 000 000 forint
Fix, lépcsős kamatozás:
1 év: 6,50%
2 év: 6,75%

Euró Magyar Állampapír (3 éves futamidő):

Alapcímlet: 1 euró
Változó, 3 havi EURIBOR-hoz kötött kamatozás: Aktuális kamat 3,938%

Magyar Államkötvény (3, 5, 7, 10, 15 és 20 év futamidő):

Alapcímlet: 10 000 forint
Fix vagy változó kamatozás

Diszkont Kincstárjegy (3, 6 és 12 hónapos futamidő):

Alapcímlet: 10 000 forint
Nem kamatozó értékpapír

Az állampapírok kiválasztásakor mindig figyeljünk a futamidőre és a kamatokra, hogy az egyéni pénzügyi céljainknak megfelelően döntsünk. A részleteket a Magyar Állampapír weboldalán találhatjuk meg.

 Hogyan lehet megvásárolni az állampapírokat?

Az állampapírok beszerzése viszonylag egyszerű folyamat. Íme néhány lépés, amit követhetsz:

Regisztráció és azonosítás:
Először is, regisztrálj a Magyar Államkincstár weboldalán vagy személyesen egy kincstári ügyfélszolgálaton.
Azonosítsd magad a szükséges dokumentumok (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóazonosító szám) bemutatásával.

Állampapír választás:
Döntsd el, melyik állampapírt szeretnéd vásárolni. Tekintsd át a különböző típusokat, futamidejüket és kamatozásukat.
A Magyar Államkincstár weboldalán található részletes információk segítenek a választásban.

Vásárlás online vagy személyesen:
Online: Ha regisztráltál, bejelentkezhetsz a weboldalon, és ott vásárolhatsz állampapírokat.
Személyesen: Látogass el egy kincstári ügyfélszolgálathoz, ahol segítenek a vásárlásban.

Tranzakció végrehajtása:
Állítsd be a vásárolni kívánt állampapír típusát, futamidejét és összegét.
A tranzakció végrehajtása után a papírokat a számládon találod.

Kamatok és lejárat:
Figyeld a kamatokat és a lejáratokat. Az állampapírok kamata évente vagy félévente kerül jóváírásra.

Állampapírok kezelése:
A weboldalon vagy személyesen nyomon követheted az állampapírokat.
A lejáratkor a tőkét és a kamatot automatikusan jóváírják a számládon.

Érdemes alaposan tájékozódni, és ha kérdéseid vannak, fordulj a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatához. Az állampapírok kiválasztásakor mindig figyelj a saját pénzügyi céljaidra és kockázatvállalásodra. További részleteket a Magyar Államkincstár weboldalán találhatsz.

Megtakarítási lehetőségek: A különféle számlatípusok részletezése

Megtakarítási számlák széles skálája áll rendelkezésre, melyek különféle célokra és igényekre szabhatók. Néhány közülük:

Hagyományos megtakarítási számla: Ez a legelterjedtebb típus, mely kamatot fizet a befizetett összegre. Általában alacsonyabb kamatlábakkal rendelkezik, de gyors hozzáférést biztosít a pénzhez.
Magas hozamú megtakarítási számla: Ezek a számlák magasabb kamatlábakkal rendelkeznek, mint a hagyományosak, gyakran online bankoknál elérhetőek.
Pénzpiaci számla: Kamatozó számlák, melyek lehetőséget adnak csekkírásra és ATM-hozzáférésre.
Betéti tanúsítvány (Certificate of Deposit, CD): Általában a legmagasabb kamatlábakkal rendelkeznek a megtakarítási számlák között, azonban korlátozott a pénzhez való hozzáférés.
Pénzkezelési számlák: Ezek a számlák egyesítik a megtakarítási és ellenőrzési számlák előnyeit, gyakran magasabb kamatlábakkal.
Speciális megtakarítási számlák: Ezek a számlák különleges célokat szolgálnak, például nyugdíjmegtakarítást vagy egészségügyi kiadásokat.

Minden számlatípusnak megvannak az előnyei és hátrányai, így fontos alaposan megvizsgálni a lehetőségeket, mielőtt döntést hoznánk. A legmegfelelőbb választás a pénzügyi helyzetünktől, a megtakarítási céloktól és a pénzünk hozzáférhetőségének fontosságától függ.

A megtakarítási számla nyitása általában az alábbi lépésekből áll:

Számlanyitás: A megtakarítási számlát bármelyik bankfiókban meg lehet nyitni. Egy számlatulajdonos ugyanazon időben, több megtakarítással is rendelkezhet.
Befizetés a számlára: A számlára bármilyen gyakorisággal, bármekkora összegben lehet pénzt befizetni.
Pénz hozzáadása és elvétele: A megtakarítási számlához bármikor lehet pénzt hozzáadni vagy kivenni róla.

Fontos megjegyezni, hogy a megtakarítási számla általában korlátozott funkcionalitással rendelkezik, például nem jár bankkártya. Ha a pénzhez bankkártyával szeretnél hozzáférni, azt át kell vezetni a folyószámládra. Mezőgazdasági terményekben és más devizákban, például dollárban vagy euróban is nyithatsz megtakarítási számlát.

Általában érdemes olyan banknál nyitni megtakarítási számlát, ahol egyébként is kezeled a pénzügyeidet, mert így egyszerűbb a pénz átutalása. A megtakarítási számládon lévő pénzre napi kamatot kaphatsz.

Fontos megjegyezni, hogy a fentiek általános információk, és a konkrét feltételek bankonként eltérhetnek. Mindig alaposan tanulmányozd meg a bank által biztosított információkat és feltételeket, mielőtt megtakarítási számlát nyitnál.

Milyen kamatot kapok a megtakarítási számlán?

A megtakarítási számlán lévő pénzre napi kamatot kapsz, amit látra szóló kamatozásnak hívnak. A bankszámlákon lévő pénzre is adnak a bankok látra szóló kamatot, de ez általában 0,01%-os vagy akár 0%-os kamatlábat is jelenthet.

A kamat mértéke bankonként változhat. Például, ha találsz 1,5-1,7%-os megtakarítási számlát, már nagyon boldog lehetsz. Erre kapsz kamatadó után évi 1,17-1,33% nettó kamatot. Ha ebből csak 0,3% tranzakciós adót vonod le az utalások miatt, máris évi 0,6%-0,7% kamatról diskurálhatunk.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti információk általánosak, és a konkrét feltételek bankonként változhatnak. Mindig olvasd el a bank által biztosított információkat és feltételeket, mielőtt számlát nyitnál.

A PÉNZÜGYI RENDSZER DEFINÍCIÓJA

A modern társadalom összetett struktúraként működik, amelyben különálló területek alkotják az egészet. A társadalomtudományok a politikai, kulturális és gazdasági szférákat külön rendszereknek tekintik. A gazdaságban különösen fontos szerepet játszik a pénzügyi rendszer, amely magában foglalja a pénzügyi eszközöket és intézményeket. A pénzügyi rendszer fogalmát az olyan elemek határozzák meg, mint például a pénz, bankbetétek, államkötvények és részvények. Emellett magukat a pénzügyi tevékenységeket végző szervezeteket, bankokat és biztosítókat is ide soroljuk. Mindennapi életünkben ezek a pénzügyi tranzakciók és fejlemények meghatározó szerepet játszanak. A pénzügyi rendszer komplex és sokszínű jelenségek egészét foglalja magában, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják életünket. A hazai valuta árfolyamának változása például kihat az exportőrökre, turistákra és az importált termékek áraira is. Emellett a költségvetési politika és az adózási változások is közvetlenül érintik mindennapjainkat, befolyásolva életkörülményeinket és közérzetünket.

Érdekességként megállapítható, hogy a pénzügyi rendszer szinte valamennyi szegmensének alapvető része a modern vegyes gazdaságok működésének. Az aranypénzrendszer fokozatos átalakulása és végül való megszűnése a pénzügyi rendszernek új intézmények és eszközök kialakulásához vezetett. Napjainkban a pénzügyi rendszer centrális szerepet tölt be a gazdaságban, teljes körűen integrálva és irányítva azt.

Mi az állam szerepe a pénzügyi rendszerben?

Az államnak jelentős szerepe van a pénzügyi rendszerben. Az állami beavatkozás gazdasági szerepe az gazdasági folyamatok és a kontrollingtechnikák alkalmazásában nyilvánul meg. Az állam adókat és járulékokat szed be a háztartásoktól és a vállalatoktól, valamint különböző juttatásokat nyújt a háztartásoknak és támogatásokat biztosít egyes vállalkozásoknak.

A jegybank, mint az állam pénzügyi intézménye, a monetáris politika kialakításáért és végrehajtásáért felelős. A központi bankok célja a gazdaság stabilitásának elérése és fenntartása.

Az államnak szerepe van a pénzügyi rendszer fenntarthatóságának biztosításában is. Ennek érdekében a pénzügyi szektor befektetéseinek döntése során figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szempontokat.

Hogyan befolyásolja az állam gazdasági politikája a pénzügyi rendszert?

Az állam gazdasági politikája jelentős hatással van a pénzügyi rendszerre. Az állam gazdaságpolitikai szerepvállalása az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül, és különféle tartalmakkal telítődött. Az állam gazdaságpolitikája főbb eszközei közé tartozik a monetáris politika, a fiskális politika és a külgazdasági politika.

A monetáris politika területén a jegybank, mint az állam pénzügyi intézménye, felel a monetáris politika meghatározásáért és megvalósításáért. A központi bankok célja a gazdaság stabil működésének biztosítása és fenntartása.

A fiskális politika az állam adók és járulékok beszedését és juttatások nyújtását foglalja magában a háztartásoknak és vállalatoknak. Emellett különféle támogatásokat nyújt bizonyos vállalkozásoknak.

A külgazdasági politika révén az állam részt vesz a külgazdasági kapcsolatokban, mint például a külkereskedelem és a nemzetközi pénzügypolitika területén.

Az állam gazdasági politikája jelentős hatással van a pénzügyi rendszer működésére és stabilitására. A 2008-ban kitört globális gazdasági és pénzügyi válság nyomán sokan újraértékelték korábbi nézeteiket a szabadpiaci mechanizmusokról. A válság rávilágított a makroprudenciális szabályozás és felügyelet fontosságára, mely a pénzügyi rendszerben felmerülő rendszerkockázatok kezelését célozza.

A pénzügyi tudatosság fontossága és a világ legelső bankja: Történelmi áttekintés

A pénzügy egy olyan terület, ami a pénz kezelésével foglalkozik. Ebbe beletartozik a befektetés, a hitel, a megtakarítás, a költségvetés és a pénzügyi tervezés. A pénzügyek lehetnek személyes, vállalati vagy állami szintűek, attól függően, hogy ki kezeli a pénzt és milyen célokra használják.

Az alapvető pénzügyi ismeretek rendkívül fontosak, mert segítenek az embereknek megérteni, hogyan kezelhetik a pénzüket hatékonyan és hogyan hozhatnak okos döntéseket, amelyek javítják a pénzügyi helyzetüket.

Érdekességként, tudtad, hogy a világ legelső bankja az olaszországi Banca Monte dei Paschi di Siena volt, amelyet 1472-ben alapítottak, és máig működik? Ez csak azt mutatja, hogy a pénzügyek és a bankrendszer milyen fontos szerepet játszanak a társadalomban, és hogy ez már évszázadok óta így van.

A pénzügyek területén a befektetések kiemelkedő fontossággal bírnak. A befektetések lehetővé teszik az emberek számára, hogy pénzüket olyan eszközökbe fektessék, amelyek potenciálisan nagyobb hozamot kínálnak, mint a hagyományos megtakarítási számlák. A befektetések közé tartoznak a részvények, kötvények, ingatlanok és nyugdíjalapok.

A hitelek szintén kiemelt szerepet játszanak a pénzügyekben. Lehetővé teszik az emberek számára, hogy nagyobb összegeket kölcsönözzenek a bankoktól vagy más pénzintézetektől, hogy finanszírozzák a nagyobb vásárlásokat, mint például a házak vagy autók. A hiteleknek kamatot kell fizetni, ami a kölcsönzött összeg százalékában kerül kiszámításra.

A pénzügyi tervezés egy másik kulcsfontosságú terület, amely segít az embereknek meghatározni a pénzügyi céljaikat és kidolgozni egy tervet ezek elérésére. Ez magában foglalhatja a megtakarítási és befektetési stratégiák kidolgozását, valamint a költségvetés készítését a kiadások nyomon követésére.

Érdekességként pedig, tudtad, hogy a Bitcoin, a világ első decentralizált digitális pénzneme, 2009-ben indult, és azóta számos más kriptovaluta is létrejött? A kriptovaluták új és izgalmas területet nyitottak meg a pénzügyekben, bár még mindig sok a vita és a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet fognak játszani a jövő pénzügyi rendszereiben.

A költségvetés egy másik alapvető elem a pénzügyekben. Ez egy terv, amely meghatározza, hogy mennyi pénzt tervezünk költeni egy adott időszakban, és mire. A költségvetés segít az embereknek jobban kezelni a pénzüket, mert láthatják, hova megy a pénzük, és hol tudnak spórolni.

A megtakarítások is létfontosságúak a pénzügyekben. A megtakarítások lehetővé teszik az emberek számára, hogy pénzt gyűjtsenek nagyobb vásárlásokra, nyugdíjra vagy váratlan kiadásokra. A megtakarításokat gyakran egy konkrét célhoz kapcsolják, mint például egy új autó vásárlása vagy egy nyaralás.

Érdekességként pedig, tudtad, hogy a kamatos kamat az egyik legfontosabb pénzügyi elv? Albert Einstein egyszer azt mondta, hogy a kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Ez azért van, mert a kamatokat nem csak a befektetett összegre, hanem az előző időszakokban felhalmozott kamatokra is felszámítják, ami exponenciális növekedést eredményez.

Pénzteremtés

A modern gazdaságokban a pénzt két fő forrásból hozzák létre a gazdasági igények arányában:

Törvényes fizetési eszköz létrehozása: A központi bankok nyomtatják a törvényes fizetési eszközt (M0).
Banki pénz generálása hitel nyújtásával: A kereskedelmi bankok hoznak létre banki pénzt a hitelnyújtás útján (M1 és M2).

Pénz típusai
1. Árupénz
Az árupénz olyan önálló tárgy, mely belső értékkel bír, és pénzként használható. A gazdaságtörténet során leginkább nemesfémekből készült érméket jelentett, de a nemesfémekre beváltható papírpénzt is általában árupénznek tekintik.

2. Hitelpénz
A hitelpénz olyan pénzforma, melynek nincs belső értéke, és nem váltatható vissza nemesfémre. Például bankjegyek és papírpénzek jelentik. A hitelpénz lényegében közmegegyezésen alapul, és gyakran törvényes fizetőeszköz.

Pénz formái
A modern pénz különböző formákban létezhet:

Papírpénz: Az általános fizetőeszközként használt fizikai papírpénz.
Érme: Fizikai érmék, melyeknek van némi belső értéke.
Számlapénz: A bankok által nyújtott jóváírások, melyek elektronikus formában kerülnek rögzítésre a bankszámlákon.
Elektronikus pénz: A bankok által tárolt digitális pénz, melynek legnagyobb része elektronikus formában létezik.
Főáramlaton kívüli pénzelméletek
Kriptovaluták
A kriptovaluták, mint például a Bitcoin, sokak által pénznek tekintettek, azonban közgazdasági szempontból nem teljes mértékben képesek a pénz funkcióinak betöltésére.

Pénz és fenntarthatóság
Dr. Gyulai Iván szerint a pénz kamatozása jelentős társadalmi és környezeti károk forrása. Ő a negatív kamatozású pénzt javasolja megoldásként a pénztulajdonos és az árutulajdonos közötti egyensúly helyreállítására.

James Tobin szerint a spekulációs pénzmozgások nagyon károsak, és javasolta a Tobin-adó bevezetését, hogy nehezebbé tegye a spekulációs pénzmozgásokból származó jövedelem szerzését.

Pénzügyi bűncselekmények
A pénzhamisítás régi probléma, mely a pénz létezésével egyidejű. A történelem során számos esetben fordult elő pénzhamisítás, melynek elleni harc ma is aktív. Az euró és az amerikai dollár a leggyakrabban hamisított valuták közé tartozik.

A pénz sokarcú művészete: Az összeszövődő szálak a gazdaságban

A pénz funkciói központi kérdést jelentenek a közgazdaságtanban és a gazdasági elméletben. Karl Marx "A tőke" című művében 1867-ben részletesen elemzi a pénz funkcióit. Az alábbiakban összefoglalva találhatók Marx által megfogalmazott funkciók:

Értékmérő: Marx szerint a pénz közvetíti a cserét, az áruk értékét pedig pénzben mérjük. Így az árak a pénzen keresztül határozódnak meg.
Forgalmi eszköz: A pénz segítségével bonyolódnak le az áruk forgalmi tranzakciói. A pénz és az áru mozgása azonos időben, de ellentétes irányban történik.
Fizetési eszköz: A pénzmozgás és az árumozgás időben eltérő és ellentétes irányú. Ezáltal a pénz nemcsak csereszereként, hanem fizetési eszközként is szolgál.
Felhalmozási eszköz (kincsképző funkció): A pénz tartalékolásának formája lehet a vagyon felhalmozásában. Fontos, hogy a pénz stabil legyen és ne veszítsen értékéből.
Világpénz: Az arany és az ezüst a világszerte elfogadott pénzek közé tartozik. Bizonyos pénznemek képesek lehetnek a nemzetközi forgalomban is részt venni, és ugyanazokat a funkciókat betölteni.

William Stanley Jevons 1875-ben kiemelte a pénz csereeszköz funkcióját, majd az értékmérő szerepét említette, és később a halasztott fizetés eszközének szerepét. A modern közgazdaságtan általában három fő pénzfunkciót emel ki: csereeszköz, elszámolási egység és felhalmozási eszköz. A csereeszköz funkció az áruk cseréjének közvetítését jelenti, az elszámolási egység funkció pedig az értékek kifejezésére szolgál, míg a felhalmozási eszköz funkció a pénz tartalékolását teszi lehetővé a jövőbeli célra.

A pénz elengedhetetlen tulajdonságai:

Helyettesíthetőség: A pénz egységeinek egymással helyettesíthetőnek kell lenniük.
Tartósság: A pénznek hosszabb ideig használhatónak kell maradnia.
Oszthatóság: Kisebb egységekre kell oszthatónak lennie.
Hordozhatóság: A pénz könnyen szállítható és mozgatható legyen.
Elfogadhatóság: A társadalom tagjai számára elfogadhatónak kell lennie.
Ritkaság: A pénz hozzáférhetőségének korlátozottnak kell lennie.

Pénzkínálat:
A gazdaságban a pénz minden olyan pénzügyi eszközt magába foglal, amely képes a pénz különböző funkcióit betölteni. Ennek az eszközöknek az összességét nevezzük pénzkínálatnak. A pénzkínálat mennyiségét a belső szerkezete alapján, beleértve a különböző valutákat, látra szóló és egyéb betéteket, különböző monetáris aggregátumokkal mérik és reprezentálják.

A legelterjedtebb monetáris aggregátumok közé tartoznak az M1, M2 és M3. Ezek a kategóriák egyre szélesebb fogalmakat fednek le: az M1 magában foglalja a forgalomban lévő készpénzt (bankjegyek és érmék) és a látra szóló betéteket; az M2 az M1-et kiegészíti takarékbetétekkel és lekötött betétekkel bizonyos értékhatárig ($100,000); míg az M3 az M2-t kibővíti nagyobb összegű lekötött betétekkel és hasonló pénzügyi számlákkal. Ezek a mutatók eltérőek lehetnek országonként és pénzügyi rendszerenként.

Emellett létezik az M0 jelzés is, ami a monetáris bázist, azaz a központi bank által kibocsátott teljes pénzmennyiséget foglalja magába. Az M0 azonban különbözik a többi monetáris aggregátumtól abban, hogy magában foglalja a pénzteremtő szektorok (bankok, központi bank) követeléseit is. Az M0 tartalma magában foglalja:

A forgalomban lévő teljes készpénzmennyiséget,
A kereskedelmi bankok széfjeiben tartott készpénzmennyiséget,
A kereskedelmi bankok által a központi bankban tartott tartalékokat.
Csak az M0 képes kielégíteni a kereskedelmi bankok által a pénzügyi szabályozások által meghatározott tartalékkövetelményeket.

A fizetőeszköz fejlődése (pénz)

A bartercsere, az ajándékgazdaság és a kölcsönös adósságok régi időkre vezethetők vissza, de nem egyértelmű, hogy a barter valaha is általánosan elfogadott gazdasági módszer lett volna. A régi társadalmakban a barterálták általában idegenek vagy potenciális ellenségek közötti egyszeri aktus volt. A fizetőeszközök, különösen az árupénzek, több civilizációban függetlenül megjelentek. A mezopotámiai sékel eredetileg súlyegység volt, és már az i. e. 3000 körüli évekből ismert. Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is használtak különböző kagylókat, ékszereket, fémeket pénzként.
A lydiaiak voltak az elsők, akik arany- és ezüstpénzeket használtak, amelyeket i. e. 650 és 600 között verhettek. Az áruk mennyiségének növekedésével egyre inkább felmerült az igény a pénz mennyiségének növelésére. Ez vezetett az elismervények, például a váltók elterjedéséhez, amelyeket a kereskedők adtak az árukért cserébe, és amelyeket aztán az áruk korábbi tulajdonosai pénz helyett továbbadhattak.

A papírpénz először Kínában jelent meg a Szung-dinasztia idején, előzményei pedig a váltókban keresendők, amelyeket már a 7. században alkalmaztak.

Európában a papírpénzről a Kínából hazatért utazók, Rubruk és Marco Polo számoltak be a 13. században. Az első európai bankjegyeket 1661-ben Svédországban vezették be. Később kialakultak az aranystandardon alapuló pénzügyi rendszerek, ahol a bankjegyek előre meghatározott arányban átválthatók voltak nemesfém érmékre.

Az 1944-es Bretton Woods-i konferencia eredményeként létrejött nemzetközi pénzügyi rendszerben a nyugati országok az amerikai dollárhoz rögzítették valutájuk értékét, amihez az amerikai dollár aranyban volt meghatározva. Az átválthatóság azonban idővel áttételessé vált, és 1971-ben az amerikai kormányzat eltörölte a dollár aranyhoz kötését.

Ma már néhány nyugati országban egyre népszerűbb a pénz nélküli élet kipróbálása.

A legelterjedtebb meghatározása szerint a pénz az azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz, melyet áruvásárlásra és adósságok kifizetésére használnak. Az eredeti formában általában árupénz volt, ami önálló értékkel bírt, és főleg nemesfémekből készült érméket jelentett. A modern pénz inkább hitelpénz, mely az emberek bizalmi egyezményén alapul, és fizikai értéke csak szimbolikus. A pénz lehet törvényes fizetési eszköz is, amit az állam törvényileg garantál.

A pénz különböző nyelvekben más-más elnevezéssel rendelkezik. A szláv eredetű "pénz" szó több szláv nyelvben megtalálható, de eredete a német Pfennig szó 8. századi előzményéből származik. A görög nyelvben a pénzre az "νόμισμα" (nomiszma vagy numiszma) szó használatos, ami a "νομίζω" (nomizo - "gondolni") és "νόμος" (nomosz - "törvény") szavakból származik. A latin eredetű "monetáris" kifejezés az i. e. 269-ben Rómában vert első denariustól származik.

A pénz különböző megjelenési formákban létezik, például bankjegyek, érmék, számlapénz, elektronikus pénz és digitális jegybankpénz formájában. A bankjegyek és érmék közötti különbségtétel lehet a nemesfémre való átválthatóság, illetve a hitelpénz vagy önálló értékű árupénz jellege alapján. A monetáris aggregátumok vizsgálata során a közgazdaságtan különbséget tesz a pénzkínálat különböző formái között aszerint, hogy milyen gyorsan tehetők készpénzzé.