A pénzügyi tudatosság fontossága és a világ legelső bankja: Történelmi áttekintés

A pénzügy egy olyan terület, ami a pénz kezelésével foglalkozik. Ebbe beletartozik a befektetés, a hitel, a megtakarítás, a költségvetés és a pénzügyi tervezés. A pénzügyek lehetnek személyes, vállalati vagy állami szintűek, attól függően, hogy ki kezeli a pénzt és milyen célokra használják.

Az alapvető pénzügyi ismeretek rendkívül fontosak, mert segítenek az embereknek megérteni, hogyan kezelhetik a pénzüket hatékonyan és hogyan hozhatnak okos döntéseket, amelyek javítják a pénzügyi helyzetüket.

Érdekességként, tudtad, hogy a világ legelső bankja az olaszországi Banca Monte dei Paschi di Siena volt, amelyet 1472-ben alapítottak, és máig működik? Ez csak azt mutatja, hogy a pénzügyek és a bankrendszer milyen fontos szerepet játszanak a társadalomban, és hogy ez már évszázadok óta így van.

A pénzügyek területén a befektetések kiemelkedő fontossággal bírnak. A befektetések lehetővé teszik az emberek számára, hogy pénzüket olyan eszközökbe fektessék, amelyek potenciálisan nagyobb hozamot kínálnak, mint a hagyományos megtakarítási számlák. A befektetések közé tartoznak a részvények, kötvények, ingatlanok és nyugdíjalapok.

A hitelek szintén kiemelt szerepet játszanak a pénzügyekben. Lehetővé teszik az emberek számára, hogy nagyobb összegeket kölcsönözzenek a bankoktól vagy más pénzintézetektől, hogy finanszírozzák a nagyobb vásárlásokat, mint például a házak vagy autók. A hiteleknek kamatot kell fizetni, ami a kölcsönzött összeg százalékában kerül kiszámításra.

A pénzügyi tervezés egy másik kulcsfontosságú terület, amely segít az embereknek meghatározni a pénzügyi céljaikat és kidolgozni egy tervet ezek elérésére. Ez magában foglalhatja a megtakarítási és befektetési stratégiák kidolgozását, valamint a költségvetés készítését a kiadások nyomon követésére.

Érdekességként pedig, tudtad, hogy a Bitcoin, a világ első decentralizált digitális pénzneme, 2009-ben indult, és azóta számos más kriptovaluta is létrejött? A kriptovaluták új és izgalmas területet nyitottak meg a pénzügyekben, bár még mindig sok a vita és a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet fognak játszani a jövő pénzügyi rendszereiben.

A költségvetés egy másik alapvető elem a pénzügyekben. Ez egy terv, amely meghatározza, hogy mennyi pénzt tervezünk költeni egy adott időszakban, és mire. A költségvetés segít az embereknek jobban kezelni a pénzüket, mert láthatják, hova megy a pénzük, és hol tudnak spórolni.

A megtakarítások is létfontosságúak a pénzügyekben. A megtakarítások lehetővé teszik az emberek számára, hogy pénzt gyűjtsenek nagyobb vásárlásokra, nyugdíjra vagy váratlan kiadásokra. A megtakarításokat gyakran egy konkrét célhoz kapcsolják, mint például egy új autó vásárlása vagy egy nyaralás.

Érdekességként pedig, tudtad, hogy a kamatos kamat az egyik legfontosabb pénzügyi elv? Albert Einstein egyszer azt mondta, hogy a kamatos kamat a világ nyolcadik csodája. Ez azért van, mert a kamatokat nem csak a befektetett összegre, hanem az előző időszakokban felhalmozott kamatokra is felszámítják, ami exponenciális növekedést eredményez.

Pénzteremtés

A modern gazdaságokban a pénzt két fő forrásból hozzák létre a gazdasági igények arányában:

Törvényes fizetési eszköz létrehozása: A központi bankok nyomtatják a törvényes fizetési eszközt (M0).
Banki pénz generálása hitel nyújtásával: A kereskedelmi bankok hoznak létre banki pénzt a hitelnyújtás útján (M1 és M2).

Pénz típusai
1. Árupénz
Az árupénz olyan önálló tárgy, mely belső értékkel bír, és pénzként használható. A gazdaságtörténet során leginkább nemesfémekből készült érméket jelentett, de a nemesfémekre beváltható papírpénzt is általában árupénznek tekintik.

2. Hitelpénz
A hitelpénz olyan pénzforma, melynek nincs belső értéke, és nem váltatható vissza nemesfémre. Például bankjegyek és papírpénzek jelentik. A hitelpénz lényegében közmegegyezésen alapul, és gyakran törvényes fizetőeszköz.

Pénz formái
A modern pénz különböző formákban létezhet:

Papírpénz: Az általános fizetőeszközként használt fizikai papírpénz.
Érme: Fizikai érmék, melyeknek van némi belső értéke.
Számlapénz: A bankok által nyújtott jóváírások, melyek elektronikus formában kerülnek rögzítésre a bankszámlákon.
Elektronikus pénz: A bankok által tárolt digitális pénz, melynek legnagyobb része elektronikus formában létezik.
Főáramlaton kívüli pénzelméletek
Kriptovaluták
A kriptovaluták, mint például a Bitcoin, sokak által pénznek tekintettek, azonban közgazdasági szempontból nem teljes mértékben képesek a pénz funkcióinak betöltésére.

Pénz és fenntarthatóság
Dr. Gyulai Iván szerint a pénz kamatozása jelentős társadalmi és környezeti károk forrása. Ő a negatív kamatozású pénzt javasolja megoldásként a pénztulajdonos és az árutulajdonos közötti egyensúly helyreállítására.

James Tobin szerint a spekulációs pénzmozgások nagyon károsak, és javasolta a Tobin-adó bevezetését, hogy nehezebbé tegye a spekulációs pénzmozgásokból származó jövedelem szerzését.

Pénzügyi bűncselekmények
A pénzhamisítás régi probléma, mely a pénz létezésével egyidejű. A történelem során számos esetben fordult elő pénzhamisítás, melynek elleni harc ma is aktív. Az euró és az amerikai dollár a leggyakrabban hamisított valuták közé tartozik.

A pénz sokarcú művészete: Az összeszövődő szálak a gazdaságban

A pénz funkciói központi kérdést jelentenek a közgazdaságtanban és a gazdasági elméletben. Karl Marx "A tőke" című művében 1867-ben részletesen elemzi a pénz funkcióit. Az alábbiakban összefoglalva találhatók Marx által megfogalmazott funkciók:

Értékmérő: Marx szerint a pénz közvetíti a cserét, az áruk értékét pedig pénzben mérjük. Így az árak a pénzen keresztül határozódnak meg.
Forgalmi eszköz: A pénz segítségével bonyolódnak le az áruk forgalmi tranzakciói. A pénz és az áru mozgása azonos időben, de ellentétes irányban történik.
Fizetési eszköz: A pénzmozgás és az árumozgás időben eltérő és ellentétes irányú. Ezáltal a pénz nemcsak csereszereként, hanem fizetési eszközként is szolgál.
Felhalmozási eszköz (kincsképző funkció): A pénz tartalékolásának formája lehet a vagyon felhalmozásában. Fontos, hogy a pénz stabil legyen és ne veszítsen értékéből.
Világpénz: Az arany és az ezüst a világszerte elfogadott pénzek közé tartozik. Bizonyos pénznemek képesek lehetnek a nemzetközi forgalomban is részt venni, és ugyanazokat a funkciókat betölteni.

William Stanley Jevons 1875-ben kiemelte a pénz csereeszköz funkcióját, majd az értékmérő szerepét említette, és később a halasztott fizetés eszközének szerepét. A modern közgazdaságtan általában három fő pénzfunkciót emel ki: csereeszköz, elszámolási egység és felhalmozási eszköz. A csereeszköz funkció az áruk cseréjének közvetítését jelenti, az elszámolási egység funkció pedig az értékek kifejezésére szolgál, míg a felhalmozási eszköz funkció a pénz tartalékolását teszi lehetővé a jövőbeli célra.

A pénz elengedhetetlen tulajdonságai:

Helyettesíthetőség: A pénz egységeinek egymással helyettesíthetőnek kell lenniük.
Tartósság: A pénznek hosszabb ideig használhatónak kell maradnia.
Oszthatóság: Kisebb egységekre kell oszthatónak lennie.
Hordozhatóság: A pénz könnyen szállítható és mozgatható legyen.
Elfogadhatóság: A társadalom tagjai számára elfogadhatónak kell lennie.
Ritkaság: A pénz hozzáférhetőségének korlátozottnak kell lennie.

Pénzkínálat:
A gazdaságban a pénz minden olyan pénzügyi eszközt magába foglal, amely képes a pénz különböző funkcióit betölteni. Ennek az eszközöknek az összességét nevezzük pénzkínálatnak. A pénzkínálat mennyiségét a belső szerkezete alapján, beleértve a különböző valutákat, látra szóló és egyéb betéteket, különböző monetáris aggregátumokkal mérik és reprezentálják.

A legelterjedtebb monetáris aggregátumok közé tartoznak az M1, M2 és M3. Ezek a kategóriák egyre szélesebb fogalmakat fednek le: az M1 magában foglalja a forgalomban lévő készpénzt (bankjegyek és érmék) és a látra szóló betéteket; az M2 az M1-et kiegészíti takarékbetétekkel és lekötött betétekkel bizonyos értékhatárig ($100,000); míg az M3 az M2-t kibővíti nagyobb összegű lekötött betétekkel és hasonló pénzügyi számlákkal. Ezek a mutatók eltérőek lehetnek országonként és pénzügyi rendszerenként.

Emellett létezik az M0 jelzés is, ami a monetáris bázist, azaz a központi bank által kibocsátott teljes pénzmennyiséget foglalja magába. Az M0 azonban különbözik a többi monetáris aggregátumtól abban, hogy magában foglalja a pénzteremtő szektorok (bankok, központi bank) követeléseit is. Az M0 tartalma magában foglalja:

A forgalomban lévő teljes készpénzmennyiséget,
A kereskedelmi bankok széfjeiben tartott készpénzmennyiséget,
A kereskedelmi bankok által a központi bankban tartott tartalékokat.
Csak az M0 képes kielégíteni a kereskedelmi bankok által a pénzügyi szabályozások által meghatározott tartalékkövetelményeket.

A fizetőeszköz fejlődése (pénz)

A bartercsere, az ajándékgazdaság és a kölcsönös adósságok régi időkre vezethetők vissza, de nem egyértelmű, hogy a barter valaha is általánosan elfogadott gazdasági módszer lett volna. A régi társadalmakban a barterálták általában idegenek vagy potenciális ellenségek közötti egyszeri aktus volt. A fizetőeszközök, különösen az árupénzek, több civilizációban függetlenül megjelentek. A mezopotámiai sékel eredetileg súlyegység volt, és már az i. e. 3000 körüli évekből ismert. Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is használtak különböző kagylókat, ékszereket, fémeket pénzként.
A lydiaiak voltak az elsők, akik arany- és ezüstpénzeket használtak, amelyeket i. e. 650 és 600 között verhettek. Az áruk mennyiségének növekedésével egyre inkább felmerült az igény a pénz mennyiségének növelésére. Ez vezetett az elismervények, például a váltók elterjedéséhez, amelyeket a kereskedők adtak az árukért cserébe, és amelyeket aztán az áruk korábbi tulajdonosai pénz helyett továbbadhattak.

A papírpénz először Kínában jelent meg a Szung-dinasztia idején, előzményei pedig a váltókban keresendők, amelyeket már a 7. században alkalmaztak.

Európában a papírpénzről a Kínából hazatért utazók, Rubruk és Marco Polo számoltak be a 13. században. Az első európai bankjegyeket 1661-ben Svédországban vezették be. Később kialakultak az aranystandardon alapuló pénzügyi rendszerek, ahol a bankjegyek előre meghatározott arányban átválthatók voltak nemesfém érmékre.

Az 1944-es Bretton Woods-i konferencia eredményeként létrejött nemzetközi pénzügyi rendszerben a nyugati országok az amerikai dollárhoz rögzítették valutájuk értékét, amihez az amerikai dollár aranyban volt meghatározva. Az átválthatóság azonban idővel áttételessé vált, és 1971-ben az amerikai kormányzat eltörölte a dollár aranyhoz kötését.

Ma már néhány nyugati országban egyre népszerűbb a pénz nélküli élet kipróbálása.

A legelterjedtebb meghatározása szerint a pénz az azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz, melyet áruvásárlásra és adósságok kifizetésére használnak. Az eredeti formában általában árupénz volt, ami önálló értékkel bírt, és főleg nemesfémekből készült érméket jelentett. A modern pénz inkább hitelpénz, mely az emberek bizalmi egyezményén alapul, és fizikai értéke csak szimbolikus. A pénz lehet törvényes fizetési eszköz is, amit az állam törvényileg garantál.

A pénz különböző nyelvekben más-más elnevezéssel rendelkezik. A szláv eredetű "pénz" szó több szláv nyelvben megtalálható, de eredete a német Pfennig szó 8. századi előzményéből származik. A görög nyelvben a pénzre az "νόμισμα" (nomiszma vagy numiszma) szó használatos, ami a "νομίζω" (nomizo - "gondolni") és "νόμος" (nomosz - "törvény") szavakból származik. A latin eredetű "monetáris" kifejezés az i. e. 269-ben Rómában vert első denariustól származik.

A pénz különböző megjelenési formákban létezik, például bankjegyek, érmék, számlapénz, elektronikus pénz és digitális jegybankpénz formájában. A bankjegyek és érmék közötti különbségtétel lehet a nemesfémre való átválthatóság, illetve a hitelpénz vagy önálló értékű árupénz jellege alapján. A monetáris aggregátumok vizsgálata során a közgazdaságtan különbséget tesz a pénzkínálat különböző formái között aszerint, hogy milyen gyorsan tehetők készpénzzé.